2014. október 31.

friss kamillatea


Nem vagyok az a teás típus. 
Egy jó kávé gondolata a nap bármely szakában izgalomba tud hozni, egy teáé nagyjából sosem. Egyetlen kivétel van ezalól: a Tél. 
Amikor az élvezeti szerepből átminősül, mint elsőszámú túlélő, és el sem tudok képzelni fantasztikusabb érzést, mint átfagyott ujjakkal szorongatni az átmelegedett bögrét, vagy egy hosszú nap után belekortyolni egy bögre forró, illatos italba. A lelkemig hatol.


Az egyik reggel azonban a teafilterek dobozára nézve elfogott a honvágy. A nyár, a meleg, az időtlen idő és a  napsütés után. Úgy hiányzik!
Ez adta az ihletet, hogy ezúttal másképpen főzzem a teát: friss fűszernövényekből.

Nincsen benne semmiféle csoda.
Csak le kell forrázni a frissen szedett, jól megmosott leveleket/virágokat, ázni hagyni nagyjából 7-8 percig, leszűrni, és már fogyasztható is!



Egyszerűbb nem is lehetne, és mégis.
Maga a nyárízű boldogság.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése